Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Terrorizmus Kuba ellen - kronológia

2008.09.01
Kép Terrorizmus Kuba ellen
 
1959. október 11. Egy repülőgép két gyújtóbombát dob a „Niagara” cukorgyárra Pinar del Rio tartományban.
1959. október 19.  Két bombát dobnak a „Punta Alegre” cukorgyárra Camagüey tartományban.

1959. október 21.
Egy kis repülőből tüzet nyitnak Havanna városára. Az akciónak számos halálos áldozata és sebesültje van.

1959. október 22.
Egy kis repülőből tüzet nyitnak egy személyvonatra Las Villas tartományban.

 

1959. október 26. Egy kis repülőből megtámadják a „Niagara” és a „Violeta” cukorgyárat.

1960. február 1. Hatalmas cukornád ültetvényt gyújtanak fel Matanzas tartományban.

 

1960. február 7. Egy kis repülőből cukornádföldekre és négy gyárra dobnak bombát.

Fegyveres terrorista csoportok
Alig tizenöt hónappal a forradalom győzelme után terrorista csoportok kezdek működni Escambray hegyei között, Las Villas tartományban. Ezek a fegyveres csoportok, akiket a CIA és az Egyesült Államok kormánya támogatott, fel volta szerelve többek között fegyverekkel, lőszerrel, robbanóanyagokkal és kommunikációs eszközökkel.
1959 és 1965 között kétszázkilencvenkilenc terrorista egység működött, háromezer-kilencszázkilencvenöt taggal. Az évek során egyértelművé vált e csoportok kapcsolata a CIA-val, és a miami terrorista szervezetekkel. A szabadság és a demokrácia nevében ezek a csoportok ártatlan parasztokat családostul gyilkoltak meg. Az antikommunista buzgalmukkal odáig mentek, hogy önkéntes tanítókat öljenek meg, olyan fiatal embereket, akik a parasztokat tanították írni, olvasni.

1960. szeptember 29. Egy repülőgép fegyvereket és felszerelést dob le Escambray hegyei közé.

 

1960. november 7. Egy repülőgép újabb szállítmány robbanóanyagot dob le Boca Chica térségében Escambray hegyei közé.

Ebben az 1961 márciusáig tartó periódusban mintegy 70 tonna fegyvert dobtak le a levegőből.

 

A fegyveres csoportok terrorista támadásai

1960. október 10.  A madruga a ceiba mochai országúton Gerardo Fundora fegyveres csoportja rálő egy dzsipre, aminek következtében egy anya és huszonkét hónapos fia, Reynaldo Nunez-Bueno Machado meghal.

 

1961-ben kezdődött az a kampány, amely során, körülbelül százezer önkéntes tanár részvételével, a sziget legtávolabbi részeire is eljutva, megtanították a parasztokat írni és olvasni, felszámolva ezzel az írástudatlanságot.

1961. január 5. Las Tinajitasban, Trinidad tartományban egy önkéntes tanárt, Conrado Benitez Garciát és tanítványát, egy Eliodoro Rodriguez Linares nevű parasztot, meggyilkolnak. Az elkövetők Macario Quintan Carrero, Julio Emilio Carretero Escajadillo és Ruperto Ulacia egy fegyveres csoport tagjai.

 

1961. január 9. Daniel Faustino és Carlos Reyes terrorista csoportja felgyújt egy házat Rio Blancóban, Havanna tartományban. Eközben lelövik a 11 éves Leopoldo Martinezt.

1961. július 21. Pedro Gonzalez Sanchez terrorista csapata megtámadja a „Patricio Lumumba” állami farmot Mnanaguában, Trinidad tartományban és hidegvérrel megölik Fidel Clarót és várandós feleségét, Maria Luisa Pererát. Továbbá súlyosan megsebesítik a család gyerekeit, a 7 éves Juant és a 6 éves Carment.

 

1961. október 3. A „Novoa” farmon, Las Villasban, megölik Delfin Sen Cedre önkéntes tanítót.

1961. november 26. Sancti Spiritusban megölnek egy Pedro Lantigua Ortega nevű parasztot és fiatal önkéntes tanítóját Manuel Ascunce Domenech-t.

 

1962. január Guillermo Hernandez, az egyik fegyveres banda tagja felakasztja a fiatal Andres Acostát és felgyújtja a házát.

1962. március 13. San Nicolas de Bariban, Havanna tartományban, a fiatal Andres Rojast felakasztják, azzal a kötéllel, amivel ő a disznóját kötötte meg.

 

1962. június 13. A 12 éves Adela Reyest súlyosan megsebesíti Pedro González bandája.

1962. július 2. Julio Carretero bandája betör egy farmra San Joséban, Escambrayban, és súlyosan megverik a 10 éves Teodora Rojast és édesanyját, továbbá megölik a másik családból származó Ana Romerót és Eustaquio Romerót.

 

1963. január 24. A 10 éves Yolanda és a 12 éves Fermin Diazt megölik a „La Candelaria” farmnál, Matanzas tartományban. Ezt a terrorakciót Francisco Hernandez bandája követte el. A gyermekek édesanyja másik két lányával, Josefával és Feliciával együtt súlyosan megsebesült.

1963. március 4. Delio Almeida bandája megöli a 10 éves Albinio Sanchezt bosszúból az Állami Milícia támadásáért.

 

1963. március 21. A „La Fe” farmnál, Camagüeyben, Everardo Diaz bandája megkínoz és felakaszt egy Ramon Pisco nevű parasztot és 16 éves fiát Emilio Piscót.

1965 folyamán az utolsó, Juan Alberto Martinez vezette terrorista csoportot is elfogják Camagüeyben.

 

Terrorista támadások és szabotázsakciók

1960. március 4. Havanna kikötőjében elkövetik az egyik legaljasabb szabotázsakciót: felrobbantják a „La Coubre” nevű francia hajót, ami fegyverszállítmánnyal érkezik Belgiumból. Az „eredmény” százegy halott, köztük hat francia tengerész, és több tucat sebesült.

 

1960. október 30. Egy csapat ellenforradalmár eltérít egy repülőgépet, megölik a biztonsági tisztet, és súlyosan megsebesítik a pilótát és egy 12 éves kisfiút Argelio Hernandezt. A terroristákat Miamiban hősként fogadják.

1960. december 24. Bomba robban egy raktár étkezőjében, aminek következtében 15 ember megsebesül, köztük a 13 éves Juan Romagosa, húga, a 15 éves Marta, édesanyjuk, Alicia Garcia, az 5 éves Olga de Cardenas és a 14 éves Marta Aborrotode.

 

1960. december 31. Egy nagyteljesítményű bomba robban az utcán Havannában. A sebesültek között van Teresa Diaz és 7 hónapos gyermeke, továbbá a 3 éves Omar és nagyapja, Rogelio.

1961. március 13. Egy a guantanamói amerikai támaszponról induló hajó megtámadja a „Hermanos Diaz” olajfinomítót Santiago de Cubában, amely során a 27 éves Rene Rodriguez Hernandez tengerész meghal.

 

1961. április 13. Az MPR nevű terrorszervezet egyik tagja, Carlos L. Gonzalez Vidal felgyújtja a havannai „El Encanto” áruházat. Egy női alkalmazott, Fe del Valle Ramos meghal és tizennyolc munkás megsebesül.

1961. május 28. Terroristák felgyújtják a „Riego” színházat Pinar del Rióban, egy gyerekelőadás közben. Ennek következtében huszonhat gyerek és tizennégy felnőtt veszti életét.

 

1963. szeptember 5. Két repülő Santa Clara városát bombázza, amely során egy tanár, Frabic Aguilar Noriega meghal, és három tanítványa megsebesül.

1963. december 23. Egy CIA kommandó az Egyesült Államokból indulva víz alatti robbantással elsüllyeszt egy LT-385 típusú kubai torpedóhajót az Ifjúság szigete partjainál, megölve ezzel a hajó kapitányát, Leonardo Luberta Noyt és a legénységét, Jesus Mendoza Larosát, Fe de la Caridadot, Hernandez Jubont és Andres Gavilla Sotót.

 

1966. március 27. Terroristák eltérítenek egy repülőgépet azzal a szándékkal, hogy az Egyesült Államokba menjenek és megölik a gép kapitányát, Fernando Alvarez Perezt, aki hősiesen ellenállva a terroristák követelésének Havannában szállt le.

1971.október 12. Egy az USA-ból induló motorcsónak és egy nagyobb hajó tüzet nyit Oriente északi partjainál levő Boca de Sama városára. Ez a gyáva akció a civil lakosság ellen két halálos áldozatot és számos sérültet, köztük gyermekeket követelt.

 

1973. október 4. Két Miamiból induló hajó megtámad két kubai halászhajót, a Cayo Largo 17-et és a Cayo Largo 34-et. A terroristák megölik Roberto Torna Mirabal kubai halászt, a többieket pedig víz és élelem nélkül otthagyják a tengeren egy gumicsónakban.

1976. Egy autóba rejtett bomba leszakítja egy az Egyesült Államokban élő kubai, Emilio Milian mindkét lábát, mert az kritizálni merte a szélsőjobboldali, Floridában élő kubaiak terrorista akcióit. A merényletet Gaspar Jimenez követte el. Ő volt továbbá az, aki pénzt szállított a Cuban American National Foundation-től a terroristáknak.

 

1976. április 6. Két kubai halászhajót, a Ferro-119-et és a Ferro-123-at Floridából érkező hajók támadják meg és megölik Bienvenido Mauriz kubai halászt és a hajókban jelentős kárt tesznek.

1976. április 22. Bomba robban a kubai nagykövetségen Portugáliában. Életét veszti Adriana Corcho Callejas és Efren Monteagudo kubai diplomata és számos alkalmazott megsérül.

 

1976. június 5. Bomba robban az ENSZ kubai küldöttségénél New Yorkban. A kár jelentős.

1976. július 9. Bomba robban a Cubana de Aviación (a kubai légierő) katonai felszerelését tartalmazó egyik ládában a jamaicai Kingston repülőterén, pillanatokkal az utasok beszállása előtt. Ha bomba a levegőben robbant volna fel számos ártatlan embert ölhetett volna meg.

 

1976. július 10. Bomba robban a Brit Nyugat-Indiai Társaság irodájában, akkor, amikor Cubana de Aviación képviselői is jelen vannak.

1976. július 9. Emberrablók megölik a Kubai Halászati Intézet műszaki szakemberét, Artagnan Díaz Díazt, akit egy kubai rabolt el Méridaban, Mexikóban.

 

1976. augusztus 9. Az argentin kubai nagykövetség két diplomatáját, Crescendio Galanena Hernandezt és Jesus Cejas Ariast elrabolják. Eltűnésük ügyében nem indítanak nyomozást. Soha nem kerültek elő.

1976. augusztus 18. Bomba robban a Cubana de Aviación panamai irodájában. Jelentős kár keletkezik.

 

1976. október 6. Egy Barbadosról Kubába tartó utasszállítógépet robbantanak fel, aminek 73 ártatlan áldozata van, 57 kubai, 11 guyanai és 5 észak-koreai. A kubaiak közt van az ország vívóválogatottja, akik épp akkor nyerték meg a közép-amerikai bajnokságot. A guyanaiak közül hat, orvosnak tanulni érkezett volna Kubába. Két CIA-s kapcsolatokkal rendelkező kubai emigránst, Orlando Boscht és Louis Posada Carrilest és két venezuelai zsoldost állítanak bíróság elé és ítélnek el.

Azonban:
Posada Carriles 1985 augusztusában, a CIA segítségével megszökik a San Juan de los Morros-i szigorúan őrzött börtönből. Ahogy megjelenik Salvadorban, részt vesz az USA Irán-ellenes botrányának kirobbantásában, majd azt a megbízást kapja a fehér házból, hogy felügyelje a fegyverek kiosztását a Nicaragua elleni piszkos háborúban. Orlando Boscht, a véres akció kiötlőjét pedig a CANF (Cuban American National Foundation) közbenjárásával a korrupt venezuelai bírók szabadlábra helyezik. Ezek a terroristák, akik véres akciókat követnek el ártatlan kubai emberek ellen, szabadon sétálnak Miami utcáin, úgy, mint az emigráció hősei.

 

1979. New Jerseyben meggyilkolnak egy az Egyesült Államokban élő kubait, Eulalio Jose Negrint, aki a két ország viszonyának javításán fáradozott. A gyilkosság a kilenc éves kisfia szeme láttára történik.

1980. szeptember 11. Fényes nappal, a zsúfolt utcán New Yorkban megölik Felix Garcia Rodriguez kubai diplomatát. A gyilkosságot az Omega-7 néven ismert kubai-amerikai terrorszervezet egyik tagja követte el. A szervezet küldetése e mellett még három másik kubai ENSZ diplomata meggyilkolása volt.

 

1980. Egy bomba meggyilkolja Raul Roa Kouri kubai ENSZ nagykövetet, Kuba ENSZ nagykövetségén.

1990. október 14.:
Két fegyveres terrorista Santa Cruz del Nortéba megy, egy Miamiból irányított akció keretében. Azt a parancsot kapták, hogy terror akciót hajtsanak végre. A fegyvereiket és a Miamiból származó hamis irataikat lefoglalják. Továbbá volt náluk egy írás is, ami arra sürgette az embereket, hogy csatlakozzanak a „Kubai Felszabadító Hadsereghez”, aminek a vezetője Higino Díaz Anne. Ő látta el a két terroristát pénzzel és propagandaanyaggal, mielőtt elindultak.

 

1991. szeptember 17.:
Két ellenforradalmár Miamiból beszivárog Kubába. A feladatuk az, hogy szabotázs akciókat hajtsanak végre olyan üzletek ellen, ahol főleg turisták vásárolnak, megfélemlítve ezzel a turistákat is. A fegyvereiket és a rádióadójukat lefoglalják.

1991. december 29.:
Három terrorista, az úgynevezett Commandos L nevű csoporttól, illegálisan Kubába megy. A fegyvereiket és a náluk talált hadianyagot lefoglalják. Ez a három ember, ötven-hatvan társukkal együtt egy Miamiban lévő táborban kapta a kiképzést.

 

1992. július 4.:
Az Egyesült Államokból egy terrorista csoport indult Kuba felé, hogy gazdasági célpontokat támadjanak meg a havannai partszakasz mentén. Amikor egy kubai járőrhajó észrevette őket Varadero mellett, beleugrottak a vízbe, ahonnan az USA partiőrsége mentette ki őket. Az FBI szabadon engedte őket, miután lefoglalta a fegyvereiket, térképeiket és az úton készített videóikat.

1992. július:
Nem sikerült a terve annak az Egyesült Államokból érkező terroristának, aki szabotázs akciót akart végrehajtani egy gazdasági célpont ellen Villa Clara tartományban. Fegyverek és robbanószerek voltak nála, a Brothers to the Rescue nevű szervezet pedig információkkal segítette, az amerikai partiőrség helyzetét illetően, hogy könnyebben el tudja érni a Kuba partjait.

 

1992. szeptember 9.:
Az FBI letartóztat egy kubai származású terroristát illegális fegyverbirtoklásért és a semlegességi törvény megsértéséért. Végül vádemelés nélkül szabadon engedik.

1992. október 7.:
Négy, Miamiból érkező terrorista fegyveres támadást intéz egy halászhajóról a varaderoi Meliá hotel ellen. Őket később az FBI letartóztatja, kihallgatja, majd szabadon engedi.

 

1992. október 19.:
Három ellenforradalmár Miamiból illegálisan Kubába megy, nagy mennyiségű fegyverrel és robbanóanyaggal, amiket később lefoglalnak. Ugyanekkor a Bahama szigeteken is letartóztatnak három terroristát, akiknél szintén fegyvereket és robbanóanyagot találnak. Ők október 17-én hagyták el Miamit.

1993. január:
Az USA partiőrsége letartóztat öt terroristát, akik egy halászhajóval éppen Kuba felé tartanak. Annak ellenére, hogy géppuskákat és egyéb fegyvereket találnak náluk, szabadon engedik őket.

 

1993. április 2.:
A „Mikonos” nevű ciprusi tartályhajóra rálőnek, egy halászhajó fedélzetéről, Matanzastól hét mérföldre. A halászhajó legénysége kubai származású miami terroristákból áll.

1993. május 18.:
A „Brothers to the Rescue” nevű szervezet N8447M számú repülőgépe megsérti Kuba légterét.

 

1993. május 21.:
Az USA vámhatósága letartóztat kilenc terroristát, akik egy halászhajó fedélzetén akartak Kubába menni, hogy támadást indítsanak az ország ellen. A fegyvereiket és a robbanószereiket lefoglalják.

1993. augusztus 21.:
Lawrence King bíró elengedi a vádat ellenük.

 

1993. szeptember:
A „Brothers to the Rescue” egy San Nicolás de Bariban lévő magasfeszültségű távvezetéket akar felrobbantani, Havanna tartományban.

1993. október:
A „Brothers to the Rescue” nyilvánosan Kuba elleni akciókra és Fidel Castro elleni merényletekre buzdít. Andrés Nazario Sargén, az Alpha 66 nevű terrorista csoport vezetője az USA-ban bejelenti, hogy a szervezete a közeljövőben öt támadást fog intézni Kuba ellen.

1993. október 18.:
Egyesült Államokban élő terroristákat tartóztatnak le Kubába érkezésükkor. Azzal a céllal akartak Kubába menni, hogy terrorcselekményeket hajtsanak végre.

1993.:
Egy kubai állampolgárságú férfi az USA-ba látogat, és ott embereket toboroz egy terrorista szervezetnek, hogy szabotázs akciókat hajsanak végre turista és mezőgazdasági célpontok ellen. El volt látva az ilyen akciókhoz szükséges fegyverekkel és 20000 dollárral.

 

1994. november:
Luis Posada Carriles és öt bűntársa fegyvereket csempész Cartagena de Indiasba, Kolumbiába, hogy az ibero-amerikai országok és kormányok vezetőinek IV. csúcstalálkozóján merényletet kövessenek el Fidel Castro ellen. A biztonsági terület azonban távol tartotta őket tőle, így nem sikerült a tervük. Posada Carriles később ezt nyilatkozta a New York Timesnak: „Néhány újságíró mögött álltam, láttam Castro egyik barátját, García Márquezt, de maga Castro nagyon messze volt tőlem.”

1994. mácius 11.:
Egy terrorista csoport, Miamiból, rálő a Guitart Cayo Coco hotelre.

 

1994. szeptember 4.:
Az USA-ból két terrorista azzal a céllal érkezik Caibarién környékére, Villa Clara tartományba, hogy ott szabotázs akciókat kövessen el. Számos fegyvert, és nagy mennyiségű hadianyagot foglalnak le tőlük.

1994. október 6.:
Egy másik csoport, egy Floridából indult hajóról, automata fegyverekkel ismét rálő a Guitart Cayo Coco hotelre.

 

1994. október 15.:
Egy csoport USA-ból érkező terrorista Villa Clara tartományban partra száll, és „Cayo Santa María”-nál meggyilkolja Arcelio Rodríguez García elvtársat.

1994. november 11.:
Négy terroristát letartóztatnak Varaderónál. Nagy mennyiségű fegyvert és lőszert találnak náluk.

 

1995. március 2.:
Két terrorista száll partra Kubában Puerto Padre környékén. 51 font C-4-es robbanószert és egyéb lőszert foglalnak le tőlük.

1995. május 20.:
A Guitart Cayo Coco hotelt újabb támadás éri. A terroristák egy motoros hajóval érkeztek az Egyesült Államokból.

 

1995. július 12.:
Három terroristát tartóztatnak le az USA-ban, mert azt tervezték, hogy szabotázs akciókat követnek el kubai célpontok ellen. Annak ellenére, hogy fegyvereket és robbanószert találnak náluk, az hatóságok szabadon engedik őket.

1995. december 16.:
Két terroristát tartóztatnak le az Egyesült Államokban, mert felforgató akciókat akartak elkövetni Kuba ellen. Miután a náluk talált fegyvereket és robbanószert lefoglalták, szabadon engedték őket.

 

1996. január 12.:
Egy, az USA-ban élő kubai emigránst tartóztatnak le, mert robbanószert akart csempészni Havannából Pinar del Río-ba.

1996. január 13.:
Több a „Brothers to the Rescue” tulajdonában lévő kisrepülő megsérti Kuba légterét Havanna fölött. Később Basulto így nyilatkozott az esetről: „Azt mondják, hogy behatoltam Kuba légterébe. Ez olyan dolog, amiről mindenki tud és amit én sosem tagadtam.”

 

1996. január 23.:
Az Egyesült Államok hatósága elfog egy halászhajót, fedélzetén öt fegyveres terroristával, amint éppen Kuba felé veszik az irányt. Még aznap az FBI elengedi őket.

1996. február 11.:
Miután egy USA-ból érkező halászhajó fedélzetéről rálőnek a kubai partvonalra, a kubai partiőrség egyik járőre elfogja a hajót, fedélzetén három terroristával.

 

1996. február 24.:
A Brothers to the Rescue újból behatol Kuba légterébe. Három kisrepülő megsérti a kubai légteret Havanna fölött. Kettőt lelőnek közülük. Ezt megelőzően legalább huszonöt alkalommal sértették meg Kuba légterét húsz hónapon belül.

1996. augusztus 21.:
Egy amerikai állampolgárt tartóztatnak le Kubában, mivel fegyvereket csempészett Kubába és terrorista akciókat akart elkövetni.

 

1996. szeptember 16.:
Letartóztatnak egy embert, aki titokban ment Kubába egy hajón Punta Alegrén keresztül és nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadianyagot találtak nála.

1996. október 21.:
Egy az amerikai külügyminisztérium tulajdonában lévő SS-RR típusú kisrepülőgép, regisztrációs száma N3093M, „Thrip Palmi Karny” nevű kártékony anyagot permetez a levegőbe, miközben a „Girón” nevű nemzetközi légifolyosón repül, huszonöt-harminc kilométerre Dél-Varaderótól.

 

1996. november:
A Channel 23 nevű miami tévécsatorna élő interjút sugároz Luis Posada Carrilesszel és Orlando Boschsal, akik hangsúlyozzák a szándékukat, hogy folytatják terrorista tevékenységüket Kuba ellen.

1997. április 12.:
Bomba robban a Havannában lévő Meliá Cohíba hotelben.

 

1997. április 30.:
Újabb robbanószerkezetet találnak a Meliá Cohíba szállodában.

1997. július 12.:
Bombák robbannak a Capri és National hotelekben.

 

1997. augusztus 4.:
Újabb bomba robban a Meliá Cohíba szállodában.

1997. augusztus 11.:
A miami sajtó egy nyilatkozatot közöl a Cuban American National Foundation (CANF) nevű szervezettől, ami szerint a CANF mindenben támogatja a bombatámadásokat civil és turista célpontok ellen. A szervezet elnöke így nyilatkozott: „Mi nem gondoljuk, hogy ezek terrorista akciók lennének.” Továbbá azt is mondta, hogy ezek az akciók Kuba ellen jogosak és törvényesek.

 

1997. augusztus 22.:
Bomba robban a varaderói Sol Palmeras hotelben.

1997. szeptember 4.:
Bombák robbannak a Tritón, Chateau Miramar és Copacabana hotelekben. Az utóbbi robbantásnál egy Fabio Di Celmo nevű fiatal olasz turista életét veszti. Ugyanaznap bomba robban a La Bodeguita del Medio étteremben is.

 

1997. október 27.:
Az amerikai partiőrség feltartóztat egy halászhajót Puerto Rico nyugati részénél. Lefoglalnak két nagy tűzerejű, távcsöves puskát, hozzájuk tartozó állványokat, éjjellátó készüléket, katonai egyenruhákat és kommunikációs felszerelést. Ezek a normál esetben szigorúan csak katonai célra használt fegyverek, hosszú távú akciókat tettek volna lehetővé repülőgépek és egyéb járművek ellen. A hajón tartózkodók közül egyikük elmondta, hogy a céljuk Fidel Castro meggyilkolása lett volna, amikor megérkezik a Margarita szigetre, Venezuelába, 1997. november 7-én, hogy részt vegyen az ibéro-amerikai csúcsértekezleten. Az amerikai hatóságok kiderítették, hogy a hajó egy floridai cég tulajdonában van, aminek a vezérigazgatója, menedzsere, titkára és pénztárosa egy bizonyos José Antonio Llama, aki a CANF vezetője is és aki disznó-öbölbeli veterán zsoldos. Az egyik fegyver pedig egy José Francisco „Pepe” Hernández nevű férfi tulajdona, aki a CANF társelnöke. A többit pedig Brigade 2506 egyik tagja vette 1994-ben. A hajón tartózkodó mind a négy embert azonosították: egy jól ismert CIA ügynök, az ellenforradalmi csoportok Kubába juttatásáért felelős CIA hajó parancsnoka, egy New-Jersey-i ellenforradalmi csoport vezetője és az Alpha 66 egyik tagja. A tanúvallomásaik és az illegális fegyverbirtoklásra, fegyvercsempészésre, hamis tanúzásra vonatkozó nyilvánvaló bizonyítékok ellenére ezeket a terroristákat 1999 decemberében egy szövetségi bíróság felmentette.

1998. május:
Két terrorista titokban Santa Lucíába megy, Pinar del Río tartományba. Az Egyesült Államokból indultak és nagy mennyiségű fegyvert és egyéb hadianyagot találnak náluk.

 

1998. augusztus:
Még mielőtt Fidel Castro bejelentette volna, hogy részt akar venni a CARIFORUM vezetőinek csúcstalálkozóján a Dominikai Köztársaságban, néhány kubai születésű terrorista merényletet tervezett ellene, amit valamikor augusztus 20. és 25. között akartak végrehajtani. Végül Posada Carriles megszervez egy találkozót Guatemala City-ben, egy Holiday Inn hotelben, egy hónappal a csúcsértekezlet előtt, ahol megbeszélik, hogy hogyan tudnák beszerezni a fegyvereket és a robbanószereket Santo Domingóban.

1998. Posada Carriles egy a New York Times-nak adott interjújában elismeri, hogy ő irányította a ’90-es években, kubai szállodák ellen elkövetett merényleteket, amelyek során egy olasz turista az életét vesztette. Noha beismeri bűnösségét, semmiféle eljárás nem indul ellene az Egyesült Államokban.

 

2000. november 17.:
Egy Posada Carriles vezette terrorista csoportot tartóztatnak le Panamában. Hamis iratokkal érkeztek Panamába, hogy merényletet kövessenek el Fidel Castro ellen, amikor részt vesz az ibéro-amerikai államok és kormányok vezetőinek X. csúcstalálkozóján. Lefoglaltak tőlük fegyvereket, robbanószert és vázlatokat Fidel Castro útvonaláról és nyilvános szerepléseiről. A Cuban American National Foundation fizette a terroristák ügyvédi költségeit. A készülő akcióról a kubai titkosszolgálat értesítette a panamai hatóságokat. A merényletet Fidel Castro beszéde közben akarták elkövetni, nem törődve azzal, hogy a kubai vezetővel együtt számos ártatlan ember is elpusztulhat a robbanásban.

2004. április 22.: Panamavárosban hét-, illetve nyolcévi börtönbüntetésre ítéltek öt kubai emigránst, akiket eredetileg a kubai államfő elleni merénylet szervezésével vádoltak. A bíróság nem talált elegendő bizonyítékot a gyilkossági kísérlet vádjára, helyette a közbiztonság veszélyeztetéséért és okirathamisításért rótta ki az ítéletet. A csoport vezetője Luís Posada Carriles egyike a kubai kormány által leginkább keresett ellenforradalmároknak.
Mindezek ellenére ezek a szervezetek az Egyesült Államokban ma is büntetlenül működhetnek:
Omega 7, Alpha 66, Cuban American National Foundation, Brothers to the Rescue
 
Magyar – Kubai Szolidaritási Társaság