Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amnesty International levele az öt kubai ügyében

2008.09.01
Kép Ref: AMR 51/01/06
Kevin Whitaker
Kubai Ügyek Hivatala
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma
Washington, DC 20520
USA

2006. január 11.
 
 
Tisztelt Mr. Whitaker!
 
            Az Amnesty International korábban írt az Egyesült Államok kormányának Gerardo Hernández Nordelo, Ramón Labañino, Antonio Guerrero, Fernando Gonzalez és René Gonzalez (ismertebb nevükön a „Miami Ötök”) ügyében, akiket hosszú börtönbüntetésüket töltik az Egyesült Államokban, azután, hogy elítélték őket, mint a kubai kormány és más szervek ügynökeit, akik összeesküvésben vettek részt. Az egyik kérdés, amiben aggodalmunkat fejeztük ki az Egyesült Államok kormányának azon döntése volt, miszerint megtagadták René Gonzalez-től és Gerardo Hernández-től, hogy találkozhassanak a feleségeikkel. Olga Salanueva-t, René Gonzalez (15 évre ítélve) feleségét 2002 óta nem engedik belépni az Egyesült Államokba és így René Gonzalez nem láthatta a kislányát annak négy hónapos kora óta. Adriana Pérez, Gerardo Hernández (életfogytiglanra ítélve) felesége nem találkozhatott a férjével, amióta azt 1998-ben letartóztatták. Nemzetközi szabályok hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az elítéltek folyamatosan tarthassák a kapcsolatot a családjukkal, ebbe természetesen beletartoznak a látogatások is. Úgy gondoljuk, hogy a közvetlen hozzátartozóik látogatásának régóta tartó és folyamatos megtagadásai fájdalmas plusz büntetést rónak ki René Gonzalez-re és Gerardo Hernández-re a rájuk kiszabott ítéleteken felül. Ezenkívül, a látogatások megtagadása negatív hatással van a családtagokra, beleértve René Gonzalez kislányát is, aki még nem tud az édesanyja nélkül utazni. Úgy hisszük, hogy mivel ezek a látogatások semmiféle fenyegetést nem jelentenek ezek az intézkedések fölösleges büntetések és ellentétesek mind az elítéltekkel való emberséges bánásmódra vonatkozó normákkal, mind pedig az államok a családi élet védelmére vonatkozó kötelességével.
 
Az Amnesty International tudatában van, hogy a vízumokat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadták meg, és azt is ezzel indokolták, hogy Olga Salanueva-t 2000-ben kitoloncolták az Egyesült Államokból, miután az USA kormánya megvádolta azzal, hogy a hírszerzés ügynöke. Erről azonban nem mutattak fel bizonyítékokat, amikre az asszony reagálni tudna. Az Amnesty International úgy értesült, hogy Olga Salanueva legálisan élt a férje ellen folyó bírósági tárgyalás ideje alatt két és fél évig az Egyesült Államokban és kitoloncolták, miután a férje elutasította, hogy kérelmet nyújtson be feleségének az Egyesült Államokban maradásának engedélyezése érdekében. Azóta az ő és Adriana Pérez vízumait megtagadják a terrorizmussal, kémkedéssel és más nemzetbiztonsági ügyekkel kapcsolatos Bevándorlási és Nemzetiségi Törvény alapján, ám részletes magyarázatot nem adnak erre vonatkozólag. 2003 decemberében az Amnesty International levelet írt az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának azért, hogy az siettesse a kormányt a vízumkérelmek elbírálásainak a lehető legtisztességesebb felülvizsgálatának érdekében és azért, hogy a kérvényezők lehetőséget kapjanak a teljes körű jogi képviseletre. Azóta már két év telt el, és semmilyen intézkedés nem történt ez ügyben. Ráadásul a vízumokmegtagadások okainak a magyarázatait több pontban megváltoztatták, ami nagyban megnehezíti a kérvényezők dolgát és megkérdőjelezi a hatóságok ebben az ügyben tanúsított jó szándékát. Úgy tudjuk, hogy például Adriana Pérez vízumát egy meg nem nevezett szerv tagadta meg múlt szeptemberben, mikor az megkísérelte az Egyesült Államokban maradást.
 
Az ilyen intézkedések, mint a vízumok megtagadása jól mutatják eme ügy rendkívüli nehézségeit. Továbbá komoly aggodalomra adnak okot azok a lényegi kérdések, amik az ítéletek jogosságát illetően merültek fel. Ahogy annak Ön nyilvánvalóan tudatában van 2005 augusztusában a Negyedik Kerületi Fellebviteli Bíróság egy három bíróból álló bizottsága megsemmisítette a szóban forgó öt ember ellen hozott ítéleteket és új tárgyalást rendelt el. Ennek az volt az oka, hogy tárgyalás helyszínén mindenre kiterjedő közösségi előtítéleteket tapasztaltak a kubai kormánnyal és annak ügynökeivel szemben és az ilyen nyilvánosság valamint a tárgyalást övező események olyan helyzetet teremtettek, amelyben ennek az öt embernek nem lehetett tisztességes és pártatlan tárgyalást biztosítani. Ráadásul vádlottak más kérdésekben is megkérdőjelezték a tárgyalás becsületességét, amikkel a fellebviteli bíróság még nem is foglalkozott. Mindeközben, 2005 májusában az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Önkényes Letartóztatásokkal Foglakozó Munkacsoportja nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerintük ezt az öt embert önkényesen fosztották meg szabadságuktól, anélkül, hogy számos kulcskérdésben biztosították volna számukra a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az öt kubai börtönben marad mivel egy függőben lévő kormányzati fellebbezés megtámadta a Negyedik Kerületi Bíróság döntését. Ezt az eljárást az Amnesty International figyelemmel követi. Azt szeretnénk, ha az Egyesült Államok kormánya ezalatt minden lépést megtenne annak érdekében, hogy biztosítsa eme öt emberrel való tisztességes bánásmódot, valamint azt, hogy a fogvatartásuk alatt ne tegyék ki olyan indokolatlan veszteségnek, mint amilyet a családtagjaikkal való találkozás hiánya okoz.   
 
Úgy tudjuk, hogy Olga Salanueva és Adriana Pérez látogatói vízumáról való döntés jelenleg az Egyesült Államok Külügyminisztériumának a hatásköre. Arra kérnénk Önt vizsgálja felül ezt a kérdést és segítse elő, hogy ez a két asszony mielőbb találkozhasson a férjével a börtönben és minden olyan körülményt, ami ehhez szükséges. Ehhez a levélhez csatoljuk annak a levelezésnek a másolatát, amelyet az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával folytattunk ebben az ügyben.
 
Várom válaszát.
 
Tisztelettel
 
Susan Lee
Program Igazgató
Amerikai Regionális Program