Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar-kubai kapcsolatok

2006.03.25
Magyar-kubai kapcsolatok
 
A kezdetektől napjainkig

-        
a kubai forradalom előtt nem voltak diplomáciai kapcsolatok a két ország között
-         így ebből az időből csak érdekességeket lehet említeni, nem szervezett hivatalos kapcsolatokat
 
először talán az adottságokat érdemes említeni: hasonló nagyságú terület, hasonló a lakosság létszáma, sőt Havanna és Budapest lakosainak a száma is hasonló
 
Kubát az újvilág kulcsának nevezték, Magyarország is bizonyos értelemben kapu volt Európába
 
Ennél érdekesebb az 1849 után mint sok más amerikai országba, ide is eljutott egy huszárhadtestünk, az Egyesült Államok hadseregében harcoltak a spanyolok ellen.
 
Ennél kicsit korábbról származik az első magyar beszámolója Kubáról. Egy bizonyos Rosti Pál, szintén ’48-as emigráns írt először magyarként Kubáról Úti emlékezések Amerikából című útleírásában. Rosti éles szemmel, részletesen beszámol a korabeli Havannáról és más vidékekről ahol járt.
 
Ennél szebb a Petőfi és José Martí közti párhuzam.
-         mindkettő hazája egyik, de talán a legnagyobb költője volt
-         mindketten előkészítették hazájuk forradalmát
-         és mindketten fiatalon, csatában estek el
 
Már az 1800-as évek második felében is fordítottak Petőfit spanyolra, egészen pontosan a kor jeles kubai költője, Diego Vincente Tejera volt az. Később mások is fordítják, mások mellett Eliseo Diego és maga Nicolas Guillén is.
 
José Martínak van egy közvetlenebb magyar vonatkozása is. New York-i száműzetésekor José Martí látta Munkácsy Mihály Krisztus című festményét és később elragadtatva írt Munkácsy életéről és festészetéről is.
 
A kulturális kapcsolatok kiépülésével sok más magyar alkotó műve is eljut Kubába. A kiváló kubai költő, Fayad Jamís például nagyszerű József Attila-fordításokat készít, de játsszák például Molnár Ferenc színdarabjait is.
 
A kölcsönös kapcsolatok nekünk is kedveztek ilyen téren és mi magyarok is gazdagodtunk számos kubai irodalmár alkotásaival.
 
Elérhetőek magyar nyelven:
Többek között Nicolás Guillén, José Martí, Fayad Jamís, Alejo Carpentier, Pablo de la Torriente Brau, Renée Méndez Capote, Edmundo Desnoes, Lisandro Otero, Julio Travieso művei.
 
De nem csak az eredeti kubai művekben bővelkedhetünk, hanem számos magyar író-költő Kubáról szóló műveiben is.
Írt Kubáról, a kubai forradalomról mások mellett: Csoóri Sándor, Györe Imre és Váci Mihály is.
 
Mindenképpen meg kell említeni, hogy a kubai irodalom magyarországi megismertetésében és a magyar-kubai irodalmi kapcsolatok kiépítésében óriási szerepe van Simor András költőnek, aki most sajnos nem tudott eljönni.
 
Fontos megjegyezni, hogy a kubaiak nem felejtettek el minket, ezt jól mutatta a kubai írószövetség tavalyi kongresszusát a József Attila-emlékévben a magyar költő költészetének jegyében tartották meg.
 
Tehát az irodalmi kapcsolatok hamarabb kezdődtek, mint a politikai, sőt még mint a gazdasági kapcsolatok. Ezek tehát, mint már említettem, a kubai forradalom győzelmével épülnek ki.
 
Az első érdekesség, ami a kubai forradalmat követte és némi közvetett kapcsolata van Magyarországgal az az elűzött diktátor, Fulgencio Batista. Batista végül abban az Estoril nevű portugál városkában kötött ki, amely akkoriban a bukott diktátorok és népvezérek utolsó menedéke volt. Itt élt a száműzött spanyol király valamint – és itt a magyar vonatkozás – Horthy Miklós is.
 
Talán kevéssé ismert tény, hogy a magyar-kubai diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet 1960. december 18-án, Budapesten, egyes források szerint a Külügyminisztérium Berkenye utcai vendégházában más források szerint a Parlamentben dr. Sík Endre és Dr. Ernesto Che Guevara de la Serna írta alá.
 
A kereskedelmi kapcsolatok felvétele már valamivel korábban, 1960. szeptember 15-én, Havannában megtörtént, mivel korábban delegáció érkezett Havannába, hogy az új kubai vezetéssel tárgyaljon. Találkoztak mások mellett Raúl Roa külügyminiszterrel, Guevarával, és a Népi Szocialista Párt főtitkárával Blas Rocával is, akinek egyébként a Kubai Forradalom című munkája magyarul is olvasható.
 
A diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele ahogy azt már kifejtettem jó hatással volt a kulturális kapcsolatokra és ennek köszönhetően a ’60-as évektől kezdve számos könyv jelent meg Kubáról és a kubai forradalomról is.
 
Kubában pedig iskolát neveztek el a Magyar Népköztársaságról és üveggyárat a Magyar-Kubai Barátságról.
 
Hamar kénytelen volt megjelennie a Kuba melletti politikai szolidaritásnak. A Magyar Népköztársaság már a disznó-öbölbeli invázió kapcsán elítélte Kennedy elnököt és kifejezte Kuba iránti szolidaritását.
 
Folyamatossá váltak a két ország politikusainak látogatásai.
A ’60-as évek elején még látogatást tett Magyarországon Raúl Castro is.
 
1972 júniusában viszont a lehető legmagasabb rangú kubai vezető, Fidel Castro kelet-európai körútja keretében látogatott hazánkba. Programjában tárgyalások, egy mezőgazdasági témájú látogatás és egy hétvégi pihenés a Balatonnál szerepelt.
 
De nem csak kubai politikusok jöttek Magyarországra, hanem magyar politikusok is ellátogattak Kubába.
1975. december 17-22 között tartotta Kuba Kommunista Pártja első kongresszusát, amelyen részt vett Kádár János is.
 
Politikai kapcsolatok mellett élénk kereskedelmi kapcsolat is volt a két ország között. Ezenkívül számos egyéb megállapodás is született. Ilyen megállapodás értelmében számos magyar diák tanulhatott Kubában és kubai diák Magyarországon.
 
Ezenkívül magyar szakemberek közreműködtek:
-         kubai gyógyszertermelés fejlesztésének megtervezésében
-         kubai gyógynövények feldolgozásában
-         a kubai mikrohullámú lánc kiépítésében
-         híradástechnikai berendezések felszerelésében
-         vetőmagnemesítés megszervezésében
-         talajtani vizsgálatokban
-         Oriente tartomány geológiai térképének elkészítésében
-         és Kuba botanikai feltérképezésében
Ez utóbbiról Dr. Borhidi Attila Kubában térképeztünk címen írt könyvet.
 
1978-ban a világ ifjúsága nagy esemény elé nézett: Havannában (először Európán kívül) megrendezésre került a 11. Világifjúsági Találkozó, amelyen népes magyar delegáció is részt vett.
 
Ezekből látszik, hogy Kuba és Magyarország a rendszerváltásig nagyon sokrétű kapcsolatban állt egymással.
 
A rendszerváltáskor minden megváltozott.
 
A magyar-kubai gazdasági kapcsolatok 1990 után egyik napról a másikra megszűntek, csökkentek vagy módosultak.
A tudományos és a hivatalos kulturális kapcsolatok is meggyengültek.
 
A Magyar-Kubai Szolidaritási Társaság folytatni szeretné mind a Kuba iránti politikai szolidaritási tevékenység folytatását, mind pedig Kuba kultúrájának bemutatását.

Kupi Lászlónak, 2006. március 25-én, a Magyar – Kubai Szolidaritási Társaság megalakulása alkalmából megtartott előadásának vázlata